Magyar Jogász Egylet Veszprém Megyei Szervezete

 

 

A Magyar Jogász Egylet Veszprém Megyei Szervezetének elérhetőségei:

 

Postai úton: 8200 Veszprém, Vár u. 19.  (Veszprém Megyei Bíróság) címen,

Telefonon:  +36 88 577 500

Faxon: +36 88 577 509

Elnök: dr. Nagy Judit                   NagyJu@mku.hu  veszpremjogaszegylet@gmail.com
Titkár:  dr. Vincze Edina vinczee@veszpremvb.birosag.hu
Tagok: dr. Szentgyörgyi - Bíró Enikő biroe@veszpremit.birosag.hu dr. Édes Ágnes     edes.agnes@gmail.com dr. Szabó Györgyi szabogy@veszpremvb.birosag.hu dr. Cs. Varga Edit         KulmanE@mku.hu dr. Mód Péter               office@modpeter.hu

 

 

A MAGYAR JOGÁSZ EGYLET ALAPSZABÁLYA

 

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

1. § (1) A Magyar Jogász Egylet (a továbbiakban Egylet; rövidítése MJE) célja a jogászság általános társadalmi érdekeinek érvényre juttatása, a magyar jogélet fejlesztése, a jogtudomány művelése, a jogélet különböző területein működő jogászok szakmai-tudományos együttműködésének előmozdítása.

(2) Az Egylet székhelye: Budapest, címe: 1054 Budapest, Szemere utca 8.

(3) Az Egylet működése a Magyar Köztársaság területére terjed ki.

(4) Az Egylet pecsétje: az Egylet neve és jelvénye.

A jelvény fehér alapú, piros-fehér-zöld szegéllyel, a közepén arany színű paragrafus, alján arany betűkkel MJE felirat.

(5) Az Egylet jogi személy.

(6) Az Egylet közhasznú társadalmi szervezet, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c/3/4. pontjai szerinti közhasznú tevé­kenysége:

– tudományos tevékenység, kutatás

– nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

– kulturális tevékenység,

– euroatlanti integráció elősegítése.

(7) Az Egylet közhasznú tevékenységét tagságán kívül álló személyek és szervezetek részére is végzi.

(8) Az Egylet közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

AZ EGYLET CÉLJÁNAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK

 

2. § Az Egylet célját különösen a következő eszközökkel valósítja meg:

a) megrendezi a Magyar Jogászgyűlést;

b) előadásokat, ankétokat, vitaüléseket, vándorgyűléseket, kulturális rendezvényeket szervez, kiadványai útján közreműködik a jogi ismeretterjesztésben;

c) jogszabályok alkotását kezdeményezi, és véleményt nyilvánít a jogszabályok tervezeteiről;

d) szakmai kiadói tevékenységet folytat, így kiadja a Magyar Jogot, a Jogásznaplót, a vándorgyűléseken és a jogászgyűléseken elhangzott előadások összefoglaló köteteit, valamint a Jogászegyleti Értekezéseket, támogatja a szakosztályokat tanulmányok, vitaülések anyagának közzétételében;

e) tudományos pályázatokat hirdet meg;

f) javaslatokat tesz a jogászképzésre, közreműködik a jogászok továbbképzésében, belföldi és külföldi tanfolyamokat szervez;

g) együttműködik más szakmai, illetve tudományos és kulturális szervezetekkel;

h) nemzetközi kapcsolatokat tart fenn külföldi szakmai szervezetekkel;

i) kitüntető jelvényeket, díjakat alapít és adományoz.

 

MAGYAR JOGÁSZGYÛLÉS

 

3. § (1) A Magyar Jogászgyűlést az Egylet kétévenként hívja össze.

(2) A Magyar Jogászgyűlés közhasznú fórum, célja az, hogy a magyar jogászokat a szakmai és tudományos eszmecserére egyesítse és hatást gyakoroljon a magyar jog szükséges fejlesztésére és átalakítására.

(3) A Magyar Jogászgyűlésen – egyleti tagságra tekintet nélkül – minden magyar jogász részt vehet.

(4) A Magyar Jogászgyűlésen tárgyalandó témaköröket, valamint a létrehozandó szekciókat a Tudományos Bizottság javaslatainak figyelembevételével az Elnökség határozza meg.

(5) A Magyar Jogászgyűlés elnökét és titkárát az Egylet Elnöksége kéri fel és bízza meg.

(6) A Magyar Jogászgyűlés szakmai munkáját szekciókban végzi. A szekciók tanácskozására olyan jogalkotási vagy a jogélet fejlesztését célzó egyéb kérdéseket kell kitűzni, amelyek állásfoglalást igényelnek.

(7) A szekciók tanácskozásukat ajánlások elfogadásával zárják. Az ajánlásokat – a szekcióban folyt munka összefoglalójával együtt – a témakör elnöke a teljes ülés előtt ismerteti. Az ajánlásokat a Magyar Jogászgyűlés elnöke nyilvánosságra hozza és eljuttatja az intézkedésre hivatott szervekhez. Az ajánlások az egyes szekciókban összegyűlt jogászok állásfoglalását fejezik ki.

 

AZ EGYLET GAZDÁLKODÁSA

 

4. § (1) Az Egylet jóváhagyott éves költségvetési terv alapján gazdálkodik. Bevételeit a tagdíjak és az egyéb forrásokból származó eszközök képezik.

(2) Az Egylet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt kizárólag az Alapszabályában meghatározott tevékenységre fordítja.

(3) Az Egylet befektetési tevékenységet folytat.

(4) Az Egylet tartozásaiért saját vagyonával felel.

 

AZ EGYLET TAGSÁGA

 

5. § (1) Az Egylet tagsága természetes személyekből és jogi személyekből, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokból (a továbbiakban együtt: jogi személy) áll.

(2) A természetes személy tagok lehetnek rendes, tiszteleti és örökös tagok.

6. § (1) Rendes tag az a jogi doktori oklevéllel rendelkező személy és az a joghallgató lehet, aki az Egylet céljával egyetért és vállalja a megállapított tagdíj megfizetését.

(2) A rendes tag felvétele és átvétele – belépési nyilatkozat alapján – az általa választott területi szervezet vezetőségének hatáskörébe tartozik. A felvételt megtagadó határozatot meg kell indokolni és ellene – annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül – az Egylet Elnökségéhez lehet fellebbezni.

(3) A felvétellel a rendes tag a Magyar Jogász Egylet tagjává válik.

(4) A rendes tag a belépési nyilatkozaton hozzájárul ahhoz, hogy adatai az Egylet nyilvántartásában és honlapján szerepeljenek.

7. § (1) A rendes tag jogai:

a) szavazati joggal részt vehet annak a területi szervezetnek taggyűlésein, amelynek tagja;

b) küldöttnek választható az Egylet Küldöttgyűlésébe;

c) az Egylet bármely tisztségére megválasztható;

d) javaslatokat és indítványokat tehet, továbbá fellebbezéssel fordulhat az Egylet illetékes szervéhez;

e) részt vehet az Egylet rendezvényein, tanfolyamain, szakmai pályázatain, a szakosztályok tevékenységében.

(2) A rendes tag kötelessége, hogy közreműködjék az Egylet célkitűzéseinek megvalósításában, megtartsa az Alapszabály rendelkezéseit, valamint a jogászi etika szabályait és fizesse a tagdíjat.

8. § A tiszteleti tagságot az Elnökség az Egylet valamely tagjának javaslatára olyan külföldi jogásznak adományozhatja, aki a hazája és hazánk jogászai közötti szakmai és tudományos kapcsolatok fejlesztésében kiemelkedő érdemeket szerzett.

9. § (1) Az örökös tag címet a területi szervezet azoknak a rendes tagoknak adományozhatja, akik szakmai tevékenységükkel és az Egylet érdekében kifejtett munkájukkal e címre méltóvá váltak.

(2) Az örökös tagot a rendes tag jogai illetik meg.

10. § A tiszteleti tag, az örökös tag, valamint a nappali tagozatú joghallgató rendes tag mentesül a tagsági díj fizetési kötelezettség alól.

11. § (1) Az Egylet tagjai lehetnek azok a jogi személyek, amelyek belépési szándékukat és együttműködési készségüket arra jogosult szerveik útján kinyilvánították.

(2) Jogi személy belépéséről az együttműködési megállapodás aláírásával az Egylet Elnöksége, vagy helyi jogi személy esetén a területi szervezet vezetősége dönt.

(3) A jogi személy tagot megilletik a 7. § (1) bekezdés e) pontjában írt jogok, egyebekben jogait és kötelezettségeit a vele kötött megállapodás tartalmazza.

 

A TAGSÁGI ADATOK NYILVÁNTARTÁSA

ÉS KÖZLÉSE

 

12. § (1) A területi szervezetek az általuk felvett, vagy átvett egyleti tagokról nyilvántartást vezetnek. A nyilvántartandó adatokat az Egylet Elnöksége határozza meg.

(2) A területi szervezet elnöke köteles gondoskodni arról, hogy a tagnyilvántartási adatokat az Egylet Titkársága minden év január 31-éig megkapja. A tagnyilvántartás adataiban időközben bekövetkezett változásokról a területi szervezet elnöke az Egylet Titkárságát tájékoztatja.

(3) A tagnyilvántartás számszerű adatait az Egylet Elnöksége nyilvánossá teheti.

 

A TAGSÁGI VISZONY MEGSZÛNÉSE

 

13. § (1) A tagsági viszony megszűnik:

a) kilépéssel,

b) törléssel,

c) elhalálozással,

d) jogi személy esetén a szervezet megszűnésével, illetőleg a megállapodás megszűnésével,

e) tiszteleti és örökös tag esetén a cím visszavonásával.

(2) A természetes személy tag az Egyletből a területi szervezet vezetőségéhez benyújtott írásbeli bejelentéssel bármikor kiléphet.

(3) Azt a tagot, aki a tagsági díjjal egy évnél tovább hátralékban van és azt írásbeli felszólítás ellenére sem rendezi, vagy a 7. § (2) bekezdésében meghatározott egyéb kötelezettségeit súlyosan megsértette, az Egylet tagfelvételre jogosult szerve [6. § (2) bekezdés] a tagok sorából törölheti.

(4) A törlést kimondó határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül halasztó hatályú fellebbezésnek van helye az Egylet Elnökségéhez. Az Egylet Elnöksége következő ülésén határoz a fellebbezésről.

(5) A tiszteleti tag, illetőleg az örökös tag címet az Elnökség, illetve a területi szervezet vezetősége visszavonhatja, ha a

      cím viselésére a tag méltatlanná vált.

(6) Az örökös tag cím visszavonása a rendes tagságot is megszünteti.

(7) A törlést és a visszavonást kimondó határozatban a tag figyelmét fel kell arra hívni, hogy a határozatot a bíróság előtt megtámadhatja.

 

AZ EGYLET SZERVEI

 

14. § (1) Az Egylet szervei:

a) Küldöttgyűlés,

b) Elnökség,

c) Ellenőrző Bizottság,

d) Titkárság,

e) Bizottságok,

f) Szakosztályok,

g) Területi szervezetek,

h) Helyi csoportok.

(2) Az Egylet legfőbb szerve: a Küldöttgyűlés.

(3) Az Egylet vezető szervei: az Elnökség, az Ellenőrző Bizottság, a Területi Szervezet taggyűlése és vezetősége.

(4) Az Egylet vezető tisztségviselői: az elnök, az alelnökök, a főtitkár, az Elnökség tagjai, valamint az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai.

 

KÜLDÖTTGYÛLÉS

 

15. § (1) A Küldöttgyűlés az Egylet legfőbb szerve, a tagok összességének képviselete.

(2) A Küldöttgyűlés a területi szervezetek taggyűlései által – a tagság létszámával arányos számban – négy évre választott 135 küldöttből áll.

(3) A taggyűlések megtartásával, a küldöttek számával és megválasztásával kapcsolatban az Elnökség irányelveket ad ki.

16. § (1) A Küldöttgyűlés évente egyszer tart rendes ülést, összehívásáról az Elnökség gondoskodik. Az Elnökség a Küldöttgyűlés rendkívüli ülését szükség esetén bármikor összehívhatja, az Ellenőrző Bizottság indítványára pedig köteles összehívni. A Küldöttgyűlést össze kell hívni, ha a tagság egyharmada

– az ok és a cél megjelölésével – kívánja, valamint akkor is, ha a bíróság elrendeli.

(2) A Küldöttgyűlésen a küldöttek, az Elnökség választott tagjai, illetőleg az Egylet vezető tisztségviselői rendelkeznek szavazati joggal.

(3) A Küldöttgyűlésre a (2) bekezdésben említetteken kívül meg kell hívni az Egylet tiszteletbeli elnökét, a titkárt és az Ellenőrző Bizottság tagjait. Az Egylet Elnöksége a Küldöttgyűlésre mindazokat meghívhatja, akinek részvételét szükségesnek tartja.

17. § (1) A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) az Alapszabály megállapítása és módosítása;

b) a tagdíj legalacsonyabb összegének megállapítása;

c) az Egylet Elnöksége éves beszámolójának elfogadása;

d) a közhasznúsági jelentés jóváhagyása;

e) a költségvetési beszámoló elfogadása;

f) az Egylet éves költségvetésének meghatározása;

g) az Egylet Elnöksége öt tagjának, az elnöknek, a négy alelnöknek, a főtitkárnak és az Ellenőrző Bizottságnak megválasztása, felmentése;

h) döntés más társadalmi szervezettel való egyesülésről, szétválásról, átalakulásról, továbbá a feloszlás kimondásáról;

i) kitüntető jelvények és díjak alapítása;

j) tiszteletbeli elnöki cím adományozása;

k) az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg az Egylet tisztségviselőinek tiszteletdíj és költségtérítés megállapítása.

(2) A Küldöttgyűlés dönthet az Egylet működését érintő bármely más kérdésben is.

 

ELNÖKSÉG

 

18. § (1) A Küldöttgyűlések között az Egylet legfőbb döntéshozó szerve az Elnökség.

(2) Az Elnökség 31 tagból áll. Tagja az elnök, a négy alelnök, a főtitkár, a Küldöttgyűlés által megválasztott további öt fő, valamint a területi szervezetek vezetőség által megválasztott elnökei.

(3) Az Elnökség feladatai:

a) összehívja a Magyar Jogászgyűlést;

b) összehívja a Küldöttgyűlést;

c) irányítja az Egylet folyamatos működését;

d) gondoskodik a Küldöttgyűlés határozatainak a végrehajtásáról;

e) megválasztja – az Ellenőrző Bizottság kivételével – az Egylet bizottságait, irányítja és ellenőrzi ezek működését; megválasztja – a Tudományos Bizottság elnökének javaslatára – az országos szakosztályok elnökeit;

f) koordinálja a területi szervezetek tevékenységét;

g) kidolgozza és az Ellenőrző Bizottság véleményének kikérése után a Küldöttgyűlés elé terjeszti az Egylet éves költségvetését és zárszámadását, valamint az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést;

h) a Küldöttgyűlés által alapított kitüntető jelvények és díjak odaítélésére személyi javaslatot tesz;

i) adományozza az Alapszabályban meghatározott címeket;

j) megbízza és felmenti az Egylet titkárát;

k) dönt minden olyan az Egylet működését érintő kérdésben, ami nem tartozik a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

(4) Az Elnökség üléseit szükség szerint, de legalább félévenként tartja. Az ülések összehívásáról és előkészítéséről a főtitkár gondoskodik.

(5) Az Elnökség üléseire meg kell hívni az Egylet tiszteletbeli elnökét, az Ellenőrző Bizottság elnökét, valamint az Egylet titkárát.

(6) Az Elnökség üléseire állandó vagy eseti jelleggel meghívhatja a jogi személy tagok képviselőjét, illetőleg azokat a személyeket, akiknek részvételét az üléseken az Elnökség szükségesnek tartja. A meghívottak az üléseken felszólalhatnak, szavazati joggal azonban nem rendelkeznek.

(7) Az Egylet Elnöksége határozatképes, ha a tagok több mint a fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

 

TISZTSÉGVISELÕK

 

19. § (1) Az Egylet elnöke az Egylet legfőbb, a Küldöttgyűlés által választott tisztségviselője. Az elnök jogosult az Egylet képviseletére, vezeti a Küldöttgyűlést, ellátja a Küldöttgyűlés, illetve az Elnökség által rábízott feladatokat, a titkárral, vagy az Elnökség által erre feljogosított személlyel együtt utalványozza az Egylet kifizetéseit.

(2) Az elnököt akadályoztatása esetén, ennek időtartamára az alelnökök helyettesítik.

(3) Az Egylet volt elnökének – érdemei elismeréseként – tiszteletbeli elnöki cím adományozható.

20. § (1) A Küldöttgyűlés az Elnökség által meghatározott önálló feladatok ellátására, valamint az elnök akadályoztatása esetén annak helyettesítésére négy alelnököt választ.

(2) A megválasztott alelnökök elsődleges feladata a területi szervezetek tevékenységének összehangolása.

21. § A főtitkár

a) jogosult az Egylet képviseletére;

b) a Küldöttgyűlés és az Elnökség határozatainak megfelelően folyamatosan intézi az Egylet ügyeit;

c) az Egylet tevékenységéről és ügyeinek intézéséről szóló beszámolót a Küldöttgyűlés elé terjeszti;

d) közreműködik a területi szervezetek tevékenységének összehangolásában;

e) kapcsolatot tart az Egylet jogi személy tagjaival;

f) felügyeli a Titkárság munkáját;

g) munkáltatói jogokat gyakorol az Egylet alkalmazottai felett;

h) az elnökkel, a titkárral, vagy az Elnökség által erre feljogosított személlyel együtt utalványozza az Egylet kifizetéseit.

 

TITKÁR ÉS A TITKÁRSÁG

 

22. § (1) A titkár az Egylet teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottja. A titkárt az Elnökség bízza meg és menti fel. A titkárral kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat a főtitkár gyakorolja.

(2) Az elnök és a főtitkár távollétében 10 millió forintot meg nem haladó összegben az Elnökség által erre feljogosított személlyel együtt utalványozza az Egylet kifizetéseit.

(3) A Titkárság az Egylet szervezeti működésével, szolgáltatásaival, gazdasági tevékenységének és ügyvitelének ellátásával foglalkozó szervezet. Munkáját – a főtitkár felügyelete alatt – a titkár irányításával végzi.

 

A VEZETÕ TISZTSÉGVISELÕKRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

 

23. § (1) Nem lehet az Egylet vezető tisztségviselője, aki az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 8. §-ának (1) bekezdése alapján nem lehet a társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének tagja.

(2) A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

(3) A vezető tisztségviselő, illetve az annak jelölt személy köteles az őt megválasztó szervet előzetesen tájékoztatni arról, ha ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

ELLENÕRZÕ BIZOTTSÁG

 

24. § (1) Az Ellenőrző Bizottság három tagját a Küldöttgyűlés választja négy évre.

(2) Az Ellenőrző Bizottság a megválasztását követő első ülésén saját tagjai közül megválasztja elnökét, elnökhelyettesét.

(3) Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja, aki

a) az Egylet Elnökségének tagja,

b) az Egylettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik,

c) az Egylet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, valamint a tagoknak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást, – illetve

d) az a)–c) pontban felsoroltak hozzátartozója.

(4) Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzi az Egylet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egylet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

(5) A Titkárság munkatársai, valamint az Egylet vezető tisztségviselői kötelesek az Ellenőrző Bizottság tagjai által kért felvilágosításokat megadni, a kért adatokat és iratokat rendelkezésre bocsátani, az Egylet nyilvántartásaiba és irataiba való betekintést biztosítani.

(6) Az Ellenőrző Bizottság tagja az Egylet vezető szerveinek ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

(7) Az Ellenőrző Bizottság üléseit általában szükség szerint tartja, az évi rendes Küldöttgyűlést megelőző elnökségi ülés előtt köteles ülést tartani. Legkésőbb ezen az ülésén köteles előzetesen megtárgyalni az Egylet tárgyévi költségvetését és tevékenységét, a számviteli jogszabályok szerinti beszámolót, valamint a közhasznúsági jelentést. Az ülés időpontját úgy kell meghatározni, hogy az Ellenőrző Bizottság jelentése legkésőbb az elnökségi ülésre szóló meghívó közlésének időpontjában rendelkezésre álljon.

(8) Az Ellenőrző Bizottság üléseit az elnök hívja össze. Az írásbeli meghívót a hely, az időpont és a napirend feltüntetésével, névre szóló értesítésben, legkésőbb az ülést megelőző egy héttel ki kell küldeni. A meghívóhoz mellékelni kell a napirend fontosabb pontjaira vonatkozó írásos anyagot is.

(9) Az Ellenőrző Bizottság határozatképes, ha azon az elnök és a tagok jelen vannak. Az Ellenőrző Bizottság ülései nyilvánosak. Az Ellenőrző Bizottság határozatait nyílt, személyi kérdésekben titkos határozattal, egyszerű szótöbbséggel hozza.

(10) Az Ellenőrző Bizottság munka- és ügyrendjét maga határozza meg.

(11) Az Ellenőrző Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés, vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé,

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

(12) Az intézkedésre jogosult vezető szervet az Ellenőrző Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.

(13) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

 

TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG

 

25. § (1) A Tudományos Bizottság a szakmai, tudományos tevékenység területén az Elnökség véleményező, javaslattevő szerve.

(2) A Tudományos Bizottság feladata:

a) állásfoglalás szakmai, tudományos kérdésekben;

b) szakmai-tudományos pályázatok meghirdetése, a pályamunkák elbírálása;

c) együttműködés a szakosztályokkal a 2. § a)–b) pontjaiban meghatározott feladatok teljesítése érdekében, javaslattétel a 2. § a) és b) pontjában meghatározott rendezvények szakmai programjára;

d) a területi szervezetek szakosztályai szakmai munkájának támogatása, összehangolása.

 

OKTATÁSI BIZOTTSÁG

 

26. § (1) Az Oktatási Bizottság kezdeményezi és szervezi az Egylet szakmai és továbbképző tanfolyamait, véleményt nyilvánít és javaslatot tesz az Elnökségnek a képzés és továbbképzés terén az Egyletre háruló feladatok célszerű ellátása érdekében.

(2) Az Elnökség megbízhatja az Oktatási Bizottságot az oktatással kapcsolatos egyes feladatok önálló ellátásával.

 

NEMZETKÖZI BIZOTTSÁG

 

27. § A Nemzetközi Bizottság kezdeményezi és szervezi az Egylet nemzetközi kapcsolatait, nemzetközi tudományos rendezvényeket, az előadók és küldöttségek cseréjét.

 

KIADÓI BIZOTTSÁG

 

28. § A Kiadói Bizottság feladata az Egylet kiadványainak (Magyar Jog, idegen nyelvű kiadványok stb.) gondozása.

 

TERÜLETI SZERVEZETEK

 

29. § (1) A területi szervezet az Egylet belső szervezeti egysége, amely a fővárosban és megyénként szerveződik.

(2) A területi szervezet saját elnevezésében a Magyar Jogász Egylet elnevezést feltünteti [pl. a Magyar Jogász Egylet ... megyei (fővárosi) szervezete].

(3) Az Egylet Küldöttgyűlésének és Elnökségének ezen Alapszabály szerinti feladatkörében hozott határozatai a területi szervezetekre kötelezőek.

(4) A területi szervezetek ezen Alapszabályban meghatározott feladatok megvalósítása érdekében

a) szakosztályokat hozhatnak létre és működtethetnek;

b) szakmai és kulturális rendezvényeket szervezhetnek;

c) jogszabálytervezetekről szakmai vitát rendezhetnek;

d) részt vehetnek a jogi ismeretek terjesztésében;

e) külföldi jogász-szervezetekkel kapcsolatokat tarthatnak fenn;

f) a területi szervezet által nyilvántartott egyleti tagok tagdíjbefizetésével és egyéb bevételeikkel önállóan gazdálkodnak.

(5) A Magyar Jogász Egylet területi szervezetei az 1989. évi II. törvény 2. §-a (4) bekezdése szerint jogi személyek. A területi szervezetek elnevezését és székhelyét az Alapszabály melléklete tartalmazza.

 

TERÜLETI SZERVEZET TAGGYÛLÉSE

 

30. § (1) A területi szervezet vezető testülete a taggyűlés. A taggyűlést négyévenként össze kell hívni.

(2) Szükség esetén a taggyűlés máskor is összehívható, a tagság egyharmadának az ok és cél megjelölésével tett indítványára össze kell hívni.

(3) A területi szervezet taggyűlése a területi szervezet tevékenységét érintő bármely kérdésben határozhat. Kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az Egylet Küldöttgyűlésébe négyévi időtartamra a szervezet küldötteinek megválasztása;

b) a területi szervezet testületeinek, vezetőségének megválasztása;

c) határoz a helyi csoport(ok) létrehozásáról;

d) a területi szervezet saját döntése szerint a kizárólagos hatáskörébe tartozó egyéb feladatok ellátása.

 

TERÜLETI SZERVEZET VEZETÕSÉGE

 

31. § (1) A területi szervezet munkáját a taggyűlések közötti időszakban a vezetőség irányítja és ellenőrzi.

(2) A 7–13 fős vezetőséget a területi szervezet taggyűlése választja meg.

(3) A vezetőség tagjai sorából négyévi időtartamra megválasztja a területi szervezet tisztségviselőit (elnök, alelnök, titkár stb.).

(4) A vezetőség

a) a tagfelvételi kérelmet elutasíthatja;

b) szakosztályokat hozhat létre;

c) egyes feladatok ellátására bizottságokat hozhat létre;

d) irányítja és ellenőrzi a szakosztályok, helyi csoportok és bizottságok tevékenységét;

e) a terület jogászságát átfogó szakmai és kulturális rendezvényeket szervez;

f) más szervezetekkel együttműködési megállapodást köthet;

g) megállapítja az éves tagdíjat a Küldöttgyűlés határozatának figyelembevételével;

h) elfogadja az éves szakmai tevékenységről szóló beszámolót és költségvetési beszámolót, meghatározza az éves költségvetést.

(5) A vezetőség üléseit negyedévenként tartja, de az elnök máskor is összehívhatja, illetve a vezetőségi tagok egyharmadának írásbeli indítványára köteles összehívni.

 

TERÜLETI SZERVEZET TISZTSÉGVISELÕI

 

32. § A területi szervezet elnöke, alelnöke, titkára a taggyűlés és a vezetőség határozatának megfelelően

a) képviseli a szervezetet;

b) a vezetőség ülései között irányítja és ellenőrzi a területi szervezet működését, intézi a szervezet ügyeit;

c) irányítja és ellenőrzi a területi szervezet gazdasági tevékenységét.

 

HELYI CSOPORT

 

33. § (1) A helyi csoport a területi szervezeten belül az adott területen működő tagok szervezeti egysége.

(2) A helyi csoport vezető testülete a taggyűlés, amely négyévenként 3–5 tagú vezetőséget választ.

(3) Taggyűlést szükség szerint, de négyévenként össze kell hívni.

(4) A taggyűlések közötti időszakban a helyi csoport tevékenységét a vezetőség irányítja, tagjai sorából elnököt és titkárt választ.

 

A TERÜLETI SZERVEZETEK

EGYÜTTMÛKÖDÉSE

 

34. § (1) A területi szervezetek az Egylet Alapszabályában megállapított feladatok ellátása érdekében egymással regionális együttműködésre léphetnek. Az ilyen együttműködésről az Egylet Elnökségét kötelesek tájékoztatni.

(2) A regionális együttműködésben részt vevő szervezetek közösen regionális rendezvényeket szervezhetnek, ilyen szakosztályokat működtethetnek.

(3) A regionális rendezvény szervezése esetén a területi szervezetek a rendezvény tervezett időpontjáról, a tárgyalandó témákról az Egylet vezetését – a területi szervezetek együttműködését segítő alelnök és főtitkár útján – tájékoztatják.

(4) Az események témáinak vagy idejének ütközése esetén az egyeztetéshez az Egyletnek előző bekezdésben említett tisztségviselőit, illetőleg az Elnökséget kötelesek igénybe venni. A tárgyalások eredménytelensége esetén az Elnökség határozata az irányadó.

(5) A regionális együttműködéshez, különösen a regionális rendezvények szervezéséhez az Egylet főtitkára és Titkársága segítséget nyújt.

 

SZAKOSZTÁLYOK

 

35. § (1) Az Egylet Elnöksége és a területi szervezetek a tagok szakmai és tudományos tevékenységének szervezésére szakosztályokat hozhatnak létre.

(2) A szakosztályok egyenként vagy más szakosztályokkal együttműködve előadásokat, vitaüléseket, konferenciákat és más szakmai rendezvényeket szerveznek, véleményt nyilvánítanak jogszabály-tervezetekről.

(3) A szakosztályok a területi szervezetek megállapodása alapján regionális, az Egylet Elnökségének jóváhagyásával országos szakosztályként is működhetnek.

 

VEZETÕ SZERVEK MÛKÖDÉSÉNEK

ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

 

36. § (1) A vezető szervek (az Elnökség, az Ellenőrző Bizottság, a Területi Szervezet taggyűlése és vezetősége) üléseit a hely, az időpont és a napirend megjelölésével névre szóló írásbeli meghívóval úgy kell összehívni, hogy a meghívottak az értesítést a kitűzött időpont előtt legalább egy héttel kézhez vegyék. A meghívóhoz mellékelni kell a napirend fontosabb pontjaira vonatkozó írásos anyagot is. Írásbeli közlésnek minősül a meghívó és egyéb anyagok e-mail-en, vagy faxon történő továbbítása is.

(2) A vezető szerv akkor határozatképes, ha ülésén a szavazati joggal rendelkezők több mint a fele jelen van.

(3) Határozatképtelenség esetén a vezető szervet 15 napon belül össze kell hívni. Az ismételten összehívott ülés a megjelenők számától függetlenül határozatképes az eredeti napirendi pontok tekintetében, ha erről a tagok az eredeti meghívóban tájékoztatást kaptak.

37. § (1) A vezető szerv ülésein annak minden tagját egy szavazat illeti meg, a szavazásra feltett határozati javaslat akkor tekinthető elfogadottnak, ha a szavazati joggal rendelkező jelenlévők több mint fele arra igennel szavazott.

(2) A vezető szerv határozatait nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az ülésen az elnöki teendőket ellátó személy szavazata dönt. Az éves beszámolót a Küldöttgyűlés a határozathozatalra vonatkozó általános szabályok szerint – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel – fogadja el.

(3) A vezető szerv ülésén bármely szavazati joggal rendelkező résztvevő javaslatára, a szavazati joggal rendelkezők több mint felének nyílt szavazással hozott határozata alapján bármely kérdésben titkos szavazást lehet elrendelni. Titkos szavazás esetén a szavazategyenlőséget ismételt (szükség esetén többször ismételt) szavazással kell eldönteni.

(4) A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a cél szerinti juttatások keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a tagsági viszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

(5) A vezető szerv ülései – a személyi kérdésekről való döntéseket kivéve – nyilvánosak. A nyilvánosságot az elnök a személyiségi jogok védelmében, továbbá adatvédelmi okokból is kizárhatja.

(6) A vezető szervek üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és egy hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülés időpontját, a hozott döntés tartalmát és hatályát, valamint a döntést támogatók és ellenzők számarányát és személyét.

(7) A vezető szervek döntéseiről nyilvántartást kell vezetni, ennek érdekében üléseikről készült hitelesített jegyzőkönyvet időrendben és sorszámozva gyűjtőben (Határozatok Tára) kell elhelyezni. A döntések nyilvántartásáról a főtitkár, a területi szervezeteknél és helyi csoportoknál az elnök gondoskodik.

(8) A vezető szerv döntéseiről az érintetteket írásban kell értesíteni. A döntéseket az Egylet honlapján, a Magyar Jog című havonta megjelenő folyóiratban, valamint az Egylet székhelyén kifüggesztett hirdetőtáblán nyilvánosságra kell hozni.

(9) Az Egylet tevékenysége nyilvános. A döntéshozó szervek határozatait tartalmazó nyilvántartások nyilvánosak. A működéssel kapcsolatos iratokba és a közhasznúsági jelentésekbe az Egylet Titkárságán a titkárral egyeztetett időpontban bárki betekinthet, a közhasznúsági jelentésről másolatot készíthet.

 

VEGYES RENDELKEZÉSEK

 

38. § (1) Az Elnökség és a területi szervezetek vezetősége létszámának bármely okból történő csökkenése esetén a megválasztásukra jogosult szervek legközelebbi ülésükön új tagokat választhatnak. Ilyen célból szükség esetén rendkívüli ülés is összehívható.

(2) A Küldöttgyűlés négy éves megbízatásának lejárta után új Küldöttgyűlést az Elnökség választott tagjainak és tisztségviselőinek megválasztására a lehető legrövidebb időn belül, az adott naptári évben össze kell hívni. Rendkívüli körülmények esetén a Küldöttgyűlés összehívása a következő naptári év első hónapja végéig elhalasztható. Ilyen esetben a korábbi Küldöttgyűlés által megválasztott testületek és tisztségviselők megbízatása az új Küldöttgyűlésig meghosszabbodik.

(3) Mindazok, akik 1989. december 8-án a Magyar Jogász Szövetség tagjai voltak, és tagságuk időközben nem szűnt meg, az Egylet tagjai maradnak, függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e e jogi doktori oklevéllel.

39. § (1) Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben, az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben foglaltak az irányadók.

(2) Az Egylet közhasznú szolgáltatásairól és azok igénybevételének módjáról, valamint a közhasznú működésről, a határozatokba való betekintésről, beszámolói közléséről szóló tájékoztatóját az Egylet honlapján, a Magyar Jog című havonta megjelenő folyóiratban, valamint a székhelyén kifüggesztett hirdetőtáblán hozza nyilvánosságra.

(3) A területi szervezetek kötelesek az Alapszabály elfogadásától számított 90 napon belül a tagnyilvántartást felülvizsgálni. A megújított tagnyilvántartásról az Egylet Titkárságát ezen időn belül értesíteni kell.

(4) Az Alapszabályt az Egylet Küldöttgyűlése 2008. április 4.-i ülésén fogadta el. Rendelkezései e naptól lépnek hatályba, egyidejűleg a 2004. április 15-én elfogadott Alapszabály hatályát veszti.

 

MELLÉKLET

 

1. Magyar Jogász Egylet Baranya Megyei Szervezete

7623 Pécs, Rákóczi u. 34.

2. Magyar Jogász Egylet Bács-Kiskun Megyei Szervezete

6000 Kecskemét, Rákóczi u. 7.

3. Magyar Jogász Egylet Békés Megyei Szervezete

5700 Gyula, Városház u. 6–8.

4. Magyar Jogász Egylet Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete

3515 Miskolc, Egyetemváros

5. Magyar Jogász Egylet Csongrád Megyei Szervezete

6720 Szeged, Széchenyi tér 4.

6. Magyar Jogász Egylet Fejér Megyei Szervezete

8000 Székesfehérvár, Dózsa György út 1.

7. Magyar Jogász Egylet Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezete

9021 Győr, Szent István u. 10.

8. Magyar Jogász Egylet Hajdú-Bihar Megyei Szervezete

4024 Debrecen, Iparkamara u. 1.

9. Magyar Jogász Egylet Heves Megyei Szervezete

3300 Eger, Barkóczy u. 1.

10. Magyar Jogász Egylet Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezete

5000 Szolnok, Arany J. u. 16.

11. Magyar Jogász Egylet Komárom-Esztergom Megyei Szervezete

2801 Tatabánya, Előd vezér u. 17.

12. Magyar Jogász Egylet Nógrád Megyei Szervezete

2660 Balassagyarmat, Köztársaság tér 2.

13. Magyar Jogász Egylet Pest Megyei Szervezete

1146 Budapest, Thököly út 97-101.

14. Magyar Jogász Egylet Somogy Megyei Szervezete

7400 Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3.

15. Magyar Jogász Egylet Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete

4400 Nyíregyháza, Bocskai u. 2.

16. Magyar Jogász Egylet Tolna Megyei Szervezete

7100 Szekszárd, Béla tér 3.

17. Magyar Jogász Egylet Vas Megyei Szervezete

9700 Szombathely, Szily J. u. 7.

18. Magyar Jogász Egylet Veszprém Megyei Szervezete

8200 Veszprém, Bajcsy-Zs. u. 29–31.

19. Magyar Jogász Egylet Zala Megyei Szervezete

8900 Zalaegerszeg, Békeligeti u. 1.

20. Magyar Jogász Egylet Fővárosi Szervezete

1066 Budapest, Zichy J. u. 30. III/4.